Ó-ió-ció-áció és káció, áció-vakáció... pamparam...

Hümm... Hát nem így képzeltem a vakáció első napját. Oké, tudom, még nincs igazán vakáció, de kit érdekel. A ballagás jó volt, sokat nevettem, főleg a pakolásnál. És találkoztam aaaa Kékszemű Szörnnyel (by: Ala :D) Utána hazajöttem, átvedlettem valami kényelmesebbe, és leültem fórumozni. Nyolckor jött Lala, aki amúgy nem tudja normálisan lenyomni a csengőt és személyiségzavarban szenved, és meghülyül, ha sokáig fennmarad. Aztán jött a Zsuzs meg a Luca. Először csak kinnt ültünk a konyhában, és eszegettünk. Komoly, az egész asztal tele volt kajával meg piával xDD Megbeszéltük, hogy mindenki hoz valamit, úgyhogy nem haltunk éhen. Pedig jó lett volna, mi? :P Nos, igazából nem ezzel a nappal volt bajom, mert fantasztikus volt, főleg azért, mert láttam a tavaly nyáron legjobb barátnak kikiáltott személyt (xP atyagatya...). A szombat már rosszabb volt.

Egész éjszaka fenntvoltunk, de akit részletesen érdekel, olvassa el Réka blogjában az egyik kommentemet... Most nincs kedvem leírni. Miután a lányok elmentek, kitaláltam, hogy filmet fogok nézni. Valahol a Múmia 3 közben elhatároztam, hogy ezután ledőlök aludni. Nagyon fáradt voltam, és kábé négy körül bealudtam. Arra keltem, hogy apa sietősen kapakol pár ruhát Ágica szekrényéből. felültem, kinéztem az ablakon, és azt hittem, már reggel van. Fél kilenc volt. Apa gyorsan mondott valamit, amiből csak azt szűrtem le, hogy a kórházba megy. Kikönyörögtem, hogy had menjek én is, közben pontosan elmagyarázta, mi történt. Öt körül Ágica és a Marci hazajöttek. A tesómnak kiugrott a csuklója, mert leesett a fáról. Apa bevitte a kórházba, és este mi is bementünk. Annyira aggódtam, hogy otthon elsírtam magam, alig vártam, hogy beérjünk. Felmentünk a hatos kórterembe, de anya éppen kijött, hogy Ágica elaludt. De aztán benéztem, és amit először megláttam, az egy csúnya narancssárga-kék merevítő vagy mi a tökön volt a tesóm bal könyökétől a csuklójáig. Bementünk. Lila volt a szeme körül, a szája kiszáradt, és tele volt kék-zöld foltokkal meg sebekkel. Fél tíz felé betolták helyre rakni. Azt mondták, el van törve. Kint vártunk fél órát, de aztán bemehettünk. Nyitogatta a szemeit, és gipsz volt a karján. Nem volt egészen magánál, mert elaltatták. Vissza vitték a szobába, majd elaludt. Anyu ottmaradt egész éjjel, mi pedig hazajöttünk apával. Nagyon fáradt voltam, maint hazaértünk, lerúgtam a cipőmet, és bedőltem az ágyba.

Ma reggel ötkor keltem. Lementem, kiteregettem és lefürödtem. Kicsit néztem a tévét, de hét körül meguntam. Aput közben hívta anyu, hogy mi van. Megint bementünk a kórházba, vittünk ruhtá a tesómnak, mert ma már jöhetett is haza. Éppen öltözött, mikor odaértünk. Hazafelé bementünk a papához, szedtünk borsót. Aztán hazajöttünk, és most itt ülök, Ágica pedig a Marciéknál van. Lőttek a jövő heti sporttáborának... A keresztanyuék pedig mindjárt itt lesznek, a Csilike egy hétig nálunk lesz. Nem tudom, mit fogok csinálni egész nyári szünetben a táborokon kívül... Hümm. Lehet, hogy festek valamit. Legalább attól megnyugszom. Idén nem tudom úgysem a tavaly nyáron kikiáltott legjobb barátommal tölteni a szülinapomat, ami nagyon bánt, de mindegy... A tábor utáni hétvégém úgyis szabad, szóval majd akkor... Ha... Ha.