"Jill a folyosó végéig rohant, a lépcsőfordulóban még éppen elcsípte. Andreas kocsikulcsot szorongatott a kezében, testtartása merev volt, a szemei szikrát szórtak. Jill attól félt, hogy felgyullad a szőnyeg a talpa alatt... rég látta őt ilyen dühösnek.
- Hová mész! - kiáltott utána.
- El – egy pillanatra sem állt meg, a lány lélekszakadva rohant utána. Belecsimpaszkodott a karjába, erővel fordította maga felé.
- Nem mehetsz el most! Hiszen...
- Mi van már? Eressz!
- Olyan vagy mint valami hisztis... - nevetett a lány, Andreas durván rázta le magáról. Jill arcára fagyott a mosoly. - Mi a baj? - kérdezte gyengéden.
- Semmi. Nem kellek ide. Ezt nélkülem is megtudjátok csinálni. Hajrá!
Jill kétségbeesett. Mi ütött belé...?
Nem hagyta annyiban, követte őt, közben mindenfélét zagyvált, ami eszébe jutott... a parkolóban aztán Andreas megtorpant.
- Jill – szólt. - Hagyj engem békén, rendben?
- Hogyan...? - a döbbenet zsibbadtsággént áradt szét ereiben.
- Csak menj vissza! Tedd amit Thomas mond.
- Andreas!
A férfi kinyitotta a kocsija ajtaját, lazán beült, nem nézett a lányra. A kocsikulcs már a műszerfalban villogott, a rá eső, vidám napfény céltáblájaként.
- NEM MEHETSZ EL! - ordított rá Jill teli torokból.
- És miért nem? - pillantott végre rá. A szemei jéghidegek voltak... legalábbis a lány először így hitte. A mélyen lappangó csalódottság csupán egyetlen másodperc erejéig tört felszínre...
- Mert szeretlek – mondta egyszerűen.
Andreas beindította a motort.
- Jó. Akkor ezt majd Woodsnak is mondd el, ha hazajön ma este és szeretkezni akar veled.
- De...
- Férjnél vagy. Én pedig nem leszek az ölebed... nem fogok nyalni, ha füttyentesz, ugye érted?
Jill szája sírásra görbült.
- Értem.
Andreas elhajtott, Jill meg csak állt ott, a forró betonon és nem láthatta, ahogyan szerelme a visszapillantó tükrében figyeli őt, képtelen levenni róla a szemeit... aztán keményen, ököllel vág az ajtóba.
- Én is szeretlek – a szavak üresen lebegtek tovább, az autóillatosító aromája elvette a jelentőségüket.
Nem, kislány – tökélte el határozottan. - Nem leszel bűnbak. Ennek a fasznak a hibája az egész. Ez a seggfej tehet mindenről... Ez az arrogáns, önző, perverz elferdült... imádni való, tündéri seggfej. Akibe szerelmes vagy... Ó, hogy baszná meg az összes...!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése